|
deeptrip hozzászólásai (501 - 520)
| | | | | | | | | | Igen bárhogy nézzük mindig az az legoptimálisabb, ha a lehető legjobban felfogod a körülményeket+ami benned van és nem csak azt fogadod el amit dob a gép, hanem azt is, hogy azt cselekszel, amit dob a belső gép. :)
Amúgy ilyen karmikus szempontból nem az van, hogy ha öngyilkos leszel akkor nem, hogy reload, hanem még nehezebb körülményekkel indulsz? Mondjuk ez alapján hibázni végzetes lenne és egyre nehezebb lenne kitörni belőle. Vagy pont ha már elég mélyre kerülsz akkor tudsz kitörni belőle? Hmm... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Van amikor elmegyek valahova és még ott se vagyok, de már olyan állapotba kerülök, mintha valami baj lenne az odamenésemmel. Mert mondjuk nem korán mentem, hanem később, igaz, hogy nem időre kell odaérni, de valamiért autómatikusan olyan szintre juttatnám magam, hogy ha megérkezek akkor szarul érezhessem magam mások előtt és régebben ezt szépen rá is vetítettem a környezetemre, tehát lestem mások negatív reakcióit, hogy beigazoljam a feltevésemet. Igazából azért írom le ezeket, mert most éltem meg többször egymás után, hogy ezek a dolgok nem igazán én vagyok és nem is igazán rólam szól, sokkal inkább egy belémivódott rossz működésmódról. Régebben fogalmam se volt róla, hogy miért érzem rosszul magam és teljesen elfogadtam a tényt, hogy rosszul kell éreznem magam.
Trippen többször volt, hogy alapvetően hallottam a gondolataimat, de hát végülis a gondolatok hangok nem? Voltak olyan gondolat mintáim, amik trippen előjöttek csak épp úgy, hogy a bátyám hangja mondta. Akkor jöttem rá, hogy ezt még egész kis koromban szinte egy az egyben átvettem tőle és bármennyire nem tűnt fel ez idáig, de tényleg azt csinálom, amit ő is. Azóta a gondolataimat jobban be tudom azonosítani, hogy ki mondja, belső hallás alapján. Ha a rosszándékú részem mondja és ezt észreveszem akkor sokkal kevésbé kerülök a hatása alá és érdekes, mert sokkal jobb elfogadni azt a tényt, hogy van rossz is bennem, de nem ez határoz meg, mint azt a tényt, hogy úgy azonosulok a rosszal, hogy közbe ez fel se tűnik nekem. Ugye utóbbinál akkor lehet másokról gondolni rosszat, emberről, állatról, tárgyakról, bármiről, mint ahogy bárkit és bármit is lehet hibáztatni mindig. Ezt azért csinálják az emberek, mert így fennmarad az a látszat, hogy velük minden rendben van. Igazából mindenki saját magát bassza át, ha azt hiszi neki nincs egy árnyék oldala, márpedig alapból úgy nevelnek és tanítanak minket, hogy ezt gondoljuk. Arra már jóval kevesebben tanítanak, hogy ismerd meg az árnyoldaladat is és tanuld meg kezelni azáltal, hogy megismerted. Szerintem másoknak is érdekesebb azt olvasni, hogy az ember hogyan küzd meg a nehézségekkel az életében, mint azt olvasni, hogy ő neki már mennyire simán megy minden, mennyire képben van és mennyire boldog és a többi. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Buká elgondolkodtatott a kérdésed. Sírni valóban nem szoktam mások előtt és van, hogy még egyedül is nehezemre esik. Két komolyabb érzelmi veszteség után viszont már egész könnyen kiengedem egyedül. Mindig is tudtam, hogy jót tesz csak valamiért bennakadt félúton. Igazából tényleg nagyon sebezhető az ember, ha kifejezi ami benne van, legalábbis ezt gondolja az ember. Aztán amikor meg ki tudom fejezni magam úgy tényleg akkor meg nem szoktam parának érezni és gondom se volt még belőle, sőt... sokkal jobb és letisztultabb volt minden. De aztán ez elmúlik valamiért visszatér az ember ebbe a szűkebb állapotba és azt hiszem mindig egyfajta félelem áll a hátterében annak, hogy egy szűkebb működésmódot választunk a létezésre.
fl3x érdekes még az irónia is, ami ugye végül is egy -1 es szorzó arra amit tényleg gondolunk. Valamiért sok ember élvezi azt, hogy nem azt mondja, amit gondol, hanem elrejt benne egyfajta utalást, amivel visszafejthető. Talán ez is egyfajta védettséget szolgál a plusz lépés miatt. Én szeretem az iróniát érteni is szoktam, de megfigyeltem, hogy ha valaki sokat használja akkor zavar, mert egy idő után tényleg nem tudja már az ember, hogy na most ez épp megint irónia volt vagy most kivételesen csak szimplán elmondta amit gondol.
hlm kedves tőled, hogy azt gondolod bennem béke és harmónia van tartósan, de ez nincsen így! Viszont a vissza-visszatérő érzelmi és egyéb kavalkádokat már teljesen máshogy kezelem, mint évekkel ezelőtt és ezek a drasztikusabb állapotok mindig sok lehetőséget kínálnak fel, de csak akkor, ha nem az az első reakció, hogy jaj ezt nee és elkezdünk küzdeni azzal, amit először is csak meg kéne engedni magunknak. Remélem még sokáig fogok ide írni, mert az azt jelenti, hogy van új mondanivaló.
Zsuzska igen a megbocsájtás képessége meg tényleg fontos, ez is olyan, amit meg kell tanulni és gyakorolni. Tudatosan eldönteni, hogy attól még, hogy haragszom a másikra nem történik semmi se azon kívül, hogy én szar dolgokon forgok. Ettől még lehet jogos a sérelmem és nyugodtan elkerülhetem a másik embert a jövőben, csak épp nem ragad rá úgy a figyelmem, nem hajt a bosszúvágy, hogy én tegyek igazságot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Jó ötlet a visszakérdezés! Amúgy van amikor ki tudom fejezni, pont azóta tűnik fel a nemkifejezés, amióta partikon átéltem komolyabb szeretetet és bizalmat mások iránt. Meg alapvetően társaságban vidám szoktam lenni, inkább az ilyen ölelgetés és másokra csakúgy mosolygás nem megy annyira.
Úgy vettem észre van egy részem, ami igen komoly befolyásoló erővel bír rám nézve. Ezt úgy kell elképzelni, hogy van amikor tök jó kedvem van úgy érzem rendben van minden és jön egy gondolat, aminek a tartalma annyi, hogy lóf*szt van minden rendben, mit képzelsz, ez nem így megy!
Régebben ez olyannyira nem tűnt fel, hogy 1mp alatt megváltozott a hangulatom és a tudatállapotom is jóval korlátoltabb lett. Sok év után most ezt már úgy élem meg, hogy vissza tudom keresni, hogy ennek a gyors hangulatromlásnak volt egy kiváltója és most már inkább úgy élem meg mintha egy másik ember mondaná ezt nekem, tehát meg tudom tenni azt, hogy nem reagálok rá és így fenn tudom tartani az eredeti állapotot. Önelfogadás hiánya, önkritikusság talán ezek a probléma gyökerei. Néha megélem magam úgy, hogy vagyok én meg bennem egy kisgyerek, aki sír és boldogtalan. Néha olyan kegyetlenül tudok bánni saját magammal, illetve bizonyos részeimmel, ahogy másokkal biztos nem tenném. És a legdurvább az egészben, hogy ez az önkegyetlenség annyira megszokott, hogy nem is élem meg kegyetlenségnek. A gondolkodásom probléma orientált, szinte mindig keresi hol van probléma, amit meg kell oldani. Mellesleg kiskorom óta rajta vagyok azon, hogy mindenre én magamtól jöjjek rá és ez tök jó, viszont a problémaorientált nézet sokszor csak elégedetlenséget von magával és teljesen más, mint amikor elégedett vagyok azzal, ami van. Néha elképzelem, hogy saját magamat ölelgetem és szeretgetem és bevallom, jó érzés ez nekem és érdekes, hogy saját magamat is úgy tudom kezelni, mintha egy másik ember lenne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Magamban az egyik legfurcsább tulajdonságnak azt tartom, hogy a pozitív érzelmek megélése és kifejezése számomra sokkal nehezebb és félelmetesebb, mint a negatívoké. Van valaki még így ezzel? Nem jutottam még nagyon előrébb a dologban, a jelenlegi koncepcióm az, hogy ez valamilyen szinten gyakorlás kérdése. Próbálkozni kell aztán egyre könnyebben fog menni. De, hogy miért pont a pozitív a ciki? Fura... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ugye a bátorságról akkor lehet beszélni, ha félelem is van. Pl. aki félig öntudatlan állapotban megöli magát az nem nagy bátorság, de full józanul odaállni a 10. emeletre és akkor eldönteni, hogy na most lépek még egyet előre biztosan embert próbáló feladat.
Ugyanakkor úgy élni, hogy azt tesszük meg, amit jónak gondolunk és szeretünk az baromi nehéz és nagyon sok bátorságot igényel. Úgy élni, hogy egy szűk spektrumban mozgunk a félelmeink miatt meg szinte hétköznapi jelenségnek számít.
Amikor elképzeli valaki, hogy bármikor meghalhat is ahhoz vezet optimális esetben, hogy megbánás nélkül bátran, tudatosan és felelősséget vállalva cselekszik. Na, de ugye gyakorlatilag senki se tudja elképzelni úgy igazán, hogy bármikor meghalhat. Nincs súlya, talán aki régóta gyakorolja annál van. A másik lehetőség egy erős hallucinogén trip, ott ugye többről van szó, mint hogy elképzelem, hogy meghalhatok. Van, hogy tényleg úgy érzi az ember, hogy most meghalhat. Bár nekem olyan élményem még nem volt, hogy meghaltam és újjászülettem, olyan volt, amikor a meghalás kapujába érkeztem. Nem mondanám, hogy mindent el tudtam engedni, talán ezért se volt még meg ez az élmény. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Neonblack kösz a hozzászólást sok érdekes és számomra új dolog volt benne. Nos ezek alapján kellenek kapcsolatok az RC-hez is, de én amúgy a piti átlagdealert vízionáltam, nem azt aki kilókat rendel kínából!
Azt mondod a jó dealer nem lelkiismeretes. Miért? Mert ez a hatékony, ha csak szórja a szart és leszar másokat?
Persze sokszor van, hogy a dealer is szart kap és nem akar pénzt bukni, itt nyilván nagy tételben kevés ember lesz lelkiismeretes. Na, de nem találkoztál még lelkiismeretes, megbízható eladóval? Olyannal, aki várja a visszajelzést arról, amit ad és sokszor ő maga már kipróbálta és tudja mire lehet nagyjából számítani? Ez olyan dolog, hogy árulhatsz szart aztán vagy kibasznak veled vagy nem. Árulhatsz szar embereknek csak, hogy minnél többet keress, aztán a nagy számok törvénye alapján vagy lesz reklamáció vagy nem... De az az alapvető dolog, hogy amit árulsz az jó minőségű nem a legális státuszához kötött, egyszerűen megbizonyosodtál a termék minőségéről és így is tájékoztatod a vevőt. Na ezt hívják korrekt üzletnek és most őszintén, ki ne szeretne egy ilyen embert ismerni? Üzletpolitika? Vagy csak simán égne a pofám úgy adni másnak valamit, hogy tudom róla az rossz minőségű, de még vetítek a vevőnek, hogy "kurvajó"...
Szóval én nem az ilyen elsődleges elósztókról beszélek, meg akik kurva nagy tételben nyomják, egyszerűen egy átlag eladó utópisztikus viziója.
Amit írsz a bogyós topikról az jogos és onnan is ugyanúgy ki lesznek szedve a gagyi kommentek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nyilván tudják ezt a rendőrök, de akkor is felesleges kiírni, mert a közvéleményben szarul sülhet el és vissza lehet élni vele. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Tényleg trippy meg élvezetes írás! Sajnos viszont a rendőrpara és új szabályozás közepén konkrétan megnevezni hol és milyen szubkultúrában kínálgatnak kokainnal stb. szerintem annyira nem jó ötlet... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Vénással az a fő para, hogy ha szennyezett anyagot visz be akkor sokkal nagyobb bajba kerülhet, mintha ezt lenyeli, elszívja. Ha sikerül pár légbuborékot is benyomnia mellé akkor meg is halhat. Emellett mivel az élmény így üt be a leggyorsabban és így a legintenzívebb ezért jóval több az esély arra, hogy rászokik.
Amúgy érdekes dolog ez a felelőtlenség szó. Ez ugye a felelősség ellentéte és mi a felelősség? Vállaljuk a felelősséget a tetteinkért. Érdekes, mert ez alapján ciánt is lehet tolni felelősségteljesen, vállalva a következményeket (halál). Persze nem épp kongruens ez az emberi természettel, de egy intravénás használó is lehet felelős. Felelős azért, hogy 99%-ig tiszta anyagokat szerezzen, steril tűt, megfelelő technikát az egészhez. De, aki ezt leszarja és betol minden szart az is lehet felelős szerhasználó, amennyiben tisztában van azzal, hogy tönkreteszi magát. A felelőtlen droghasználó csak tolja és tolja aztán amikor már nagy a baj csodálkozik és ráfogná a szerre vagy más külső dolgokra az egészet. Egy felelős droghasználó tolja, ahogy tolja és amikor mondjuk a cigi miatt le kell vágni a lábát akkor se lepődik meg, mert pontosan tudta, hogy így is végződhet.
Felelős droghasználók:
1. mértéktartó -> ez kecsegtet a legkevesebb kockázattal és tisztában van az adott szer rövid és hosszútávú hatásaival -> ideális ártalomcsökkentés 2. mértéket nem tartó -> veszélyesebb, de ha gallyra megy valamije akkor nem fog másra mutogatni, főleg nem a szerre (hát a tv-ben nem őket szokták szerepeltetni)
Felelőtlen droghasználók:
1. mértéktartó -> bár meghúzza a határt, mégis lehet, hogy olyan szereket használ, amikből kevés is gondot okozhat, mindezt azért mert nincs tisztában a következményekkel 2. mértéket nem tartó -> nincs nagyon határ és a következmények sem érdeklik, ha viszont baj van akkor megy az óbégatás ezerrel (ők kerülnek be általában a tv-be)
Mint látszik, a felelős csoportba tartozni mindenképp egy tudatosabb szerhasználatot eredményez, ahonnan már nem akkora lépés az ártalomcsökkentés, de tudatos szerhasználat nélkül viszont nem sokat ér. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Tanácsadás az kimerül abban, hogy megbízható forrásból vegyél, olvasd el az adagolást, mellékhatásokat, set, setting és ennyi.
Amúgy is elég sok ember leszarja mások tanácsát, csak betolják, ahogy ők jónak gondolják azt. Na rájuk tényleg kár erőltetni bármit is! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Na az ilyenekről beszélek. Túl sokat megengednek maguknak, remélem valaki jól megb*ssza őket érte.
Beszállni a legál RC bizniszbe nem ész, leleményesség, kapcsolatok vagy érdem kérdése, hanem lelkiismeretlenség és pofa kell hozzá. Számomra ez az alja bárhogy nézem! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Jó ötletek, legközelebb kipróbálom köszi. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Dubstep te igazi mintapélda vagy, köszöntünk szeretettel!
Egy tipp személyesen rád szabva: kevesebb drogozás, több gondolkodás és a siker magától hullik az öledbe! |
| | | | |
| | | | | | | | | | fl3x értem az álláspontod és egyetértek vele. Nem a szervezett bűnözés szintjéig mentem le ez tény, mivel az RC-knél ilyen elvileg nincs. A mekis hasonlat nagyon találó, nekem egyszer 500al többet adtak vissza, mint adtam és még hozzá 4 ingyen sajtburger. :D De komolyra fordítva a szót, azért ezek elég komoly hatásokkal bíró szerek. A szar mekis kajából sokat kell sokáig enni, hogy parád legyen. Miért csak a fogyasztó a felelős? Van olyan jelenség, hogy a fogyasztó megtévesztése. Szerintem az RC-k mivel legálisak ezért alkalmasak a megtévesztésre.
Ha valami legális akkor annyira para csak nem lehet! Ez fordul meg sok ember fejében, holott nem azért legális mert szabályozza az állam, hanem azért mert még azt se tudják van ilyen! Ez talán rosszabb, mintha illegális lenne, a legalitásban ugye pont az lenne a jó, hogy szabályozható.
Mindegy az egész nálam csak arról szól, hogy ha adok valakinek valamit azt nyugodt szívvel tudjam adni. Ilyen szereket én nem tudnék nyugodtan árulgatni a legalitás mögül. Ez egy morális vélemény, ami rámutat arra mennyire elbaszott a mostani szabályozás. Amúgy baromi kíváncsi lennék, hogy az utóbbi 2 évben mennyire ugrott meg a drogfogyasztás a hazai lakosságban... |
| | | | |
| | | | | | | | | | TheFakeRat én is tapasztaltam azt, hogy relaxáltan jobban jönnek a haluk! LSD-nél, gombánál is, sőt sima szer nélküli relaxáció után is, ha kinyitom a szemem akkor kicsit mozognak a dolgok, mint amikor kezd feljönni egy hallucinogén trip.
Viszont érdekes, én ha besalviázok nekem 10 perces szokott lenni szinte mindig és bár látom és érzékelem a fizikai valóságot, rájön ez a salviás dimenzió, ami nekem otthonos érzést ad. Pont emiatt tudom elképzelni, hogy jó lehet meditációhoz, mert ha otthon érzem magam úgy igazán akkor alapvetően meg vagyok elégedve a jelennel, ami könnyebbé teszi a meditációt. Aztán mindig jönnek ilyen lények, akik csavarják több különböző irányba a teret, meg forgatják, húzzák, benne engem is. Mintha azt közölnék velem, hogy sietni kell, illetve olyan, mintha ők mindig nagy sietségben és mozgásban lennének. Aztán kb 5 perc után már érzem, hogy nem tudnak annyira húzni és lassul a sebességem és elvesztem őket nemsokára.
Úgy érzem valami visszatart és a fizikai dimenzióhoz láncolja a tudatomat akaratlanul is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | neonblack igazad van, sok vevőt baromira nem érdekel, hogy profitot csinál vele. Engem viszont érdekel és én azt mondom, hogy azért lehet sokat keresni a drogokkal, mert illegális és nagy a kockázat árulni őket. A szürkék viszont nem igazán kockáztatnak és emiatt ez igazságtalan. Tudom, röhej ilyen ügyben igazságosságról beszélni, de akkor is. Megrendelik nagy tételben netről, még embereket se kell ismerniük hozzá. Egy új fajta dealer típussal állunk szemben, aki keveset kockáztatva akar jó sokat keresni olyan drogokkal, amik azért tudnak ártani. Aki illegálba nyomja és szart árul, mondjuk annyira, hogy aki vette nagyon rosszul lesz, esetleg kórházba is kerül vagy rendőrségi ügy lesz az esetből, az méltán félhet attól, hogy a vevő bosszút fog állni rajta. Egy ilyen szürke mitől fél? Max attól, hogy megbassza a fogyasztóvédelem (ezért került ki a Spice a boltokbol itthon). De azért az távol áll a börtöntől.
Ha megfigyelitek a törvénytisztelő embereket zavarják általában azok, akik nem legálisan jutnak jövedelemhez. Egyfajta igazságtalanságként élik meg, hogy ők itt güriznek más suttyó fajzat meg alvilági módszerekkel él, mint hal a vízben. Na, de tudja a törvényes ember, hogy azért le lehet bukni, főleg a drogokkal és akkor börtön, aminél kevés szarabb dolog lehet az életben. Aztán jön egy szürke, látja hogy ő is jól keres, olyan dolgokat árul, amik árthatnak másoknak, ugyanakkor nem is kell félnie különösebben a büntetéstől.
Amúgy nem RC, de jó példa erre a salvia divinorum. Már olyat is láttam, hogy MLM rendszerben árulták. Szerintem ez nagyon nincs rendben és baszogatni kell a szürkéket, ne érezzék már azt, hogy bármilyen szart bármilyen felelősség nélkül eladhatnak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ez életképes ötletnek tűnik teljesen!
Sztem úgy objektív, ha a pozitív hatásokat is leírjuk mellé. Ha csak a negatív van feltüntetve és valaki kipróbálja és tapasztalja a pozitív hatásait akkor megkérdőjelezheti az oldal hitelességét. Viszont oda lenne mindenhova írva, hogy mi is a konkrét baj a designer drogokkal, illetve arra is fel kéne hívni a figyelmet, hogy ezzel sok szürke dealer igen jól keres...
A szer ajnározás -os moderálás meg az én művem. Elkezdtek halmozódni a konkrét termékmegnevezéses írások aztán elég rossz összhatást keltettek így kitöröltem, de minderre nem lenne szükség, ha eljönne a nagy Daath reform!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem is jó egyedül a salvia, de nyilván aki pl. nem tudja hol van meg mivan és netán bepánikol vagy feláll és útnak indul azon könnyen tud segíteni egy kísérő. Ez a növény van akit teljesen kirepít, van akit kevésbé, nagyok az eltérések abban, hogy kinek mennyire üt be. |
| | | | |
|