|
deeptrip hozzászólásai (3451 - 3460)
| | | | | | | | | | Jimi az endospóra a baktériumok olyan formája amikor, mint egy kis mag, nagyon ellenálló és nem pusztul el a hőkezeléstől (termofil). Két féle módszer van. 3x kuktázod fél napos, vagy egy napos időközökkel. A másik ami lényegesen egyszerűbb, ha beáztatod vízbe 12 vagy 24 órán át, JÓL kiszárítód és utána kuktázod. De a legtöbbet mindjárt töltik a rozst a zacsiból a pohárba, szóval szerintem csak akkor csináljátok, ha sehogy se akar összejönni a rozsos dolog, mert mindig elfertőződik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Vas-edény boltot ajánlom. Nekünk ilyen hipermodern Zepteres kukta van.
Endospórák meg nagyon sokáig eltudnak éldegélni és csak várnak arra a pillanatra, amikor megkapják a kedvező körülményeket és akkor...véged! :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Számít az adag is és számít az is ami benned van. Ez utóbbival nem nagyon vagy előtte tisztában, szóval bármi lehet, de ne vedd általánosnak a dolgot szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Máshszoba nemtom. Én ezt lemértem, szal pont 3g volt. Gondolkodtam az 5ön, mert féltem nem üt be eléggé...Amúgy azt mondták rá erős fajta, meg elég nagy kalapok voltak benne szárítottan is (http://www.legalize.hu/danika/jpg/gombesz.jpg [nem, ez nem 3 :]). Az is sokat számít, hogy egyszerre edd meg, jól rágd szét és ha tök üres a gyomrod (pl. felkelés után), akkor elég gyorsan be is fog ütni. Ha gondolod próbáld meg így reggel (tejtermékeket kerülni kell). Valószínűleg az is közrejátszott, hogy elég feszült személyiség vagyok és ezért volt annyi szenvedés, görcsoldás, emésztgetés. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ma 4 poharat fogok oltani. A kukta már hül és a fecskendő is kész, de nem volt túl egyszerű, lehet elbasztam valamit? Arra gondolok, hogy belenyomtam felespoharba 10ml vizet es bele sporat, de mindig maradt az aljan spora. Kevesebb vízzel kell először vagy hogy? Valaki mondja már el a trükköt pls! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Egy konkrét eset felvázolása szerintem továbbvinné a dolgot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Először egy embriót láttam, aztán képek voltak egy szülő anyáról és nemsokára láttam magam a feketeség tengerében. Egy kis bab voltam. Ez a bab összezsugorodott egy kis maggá. Koncentráltan mindenem benne volt. Ezután azt láttam, ahogy ez a mag elkezd szépen gerezdekre hámozódni. Levedlettem 2 vagy 3 réteget. Ezekben a rétegekben benne volt a "hányingerem van, atompara" egóm. Benne volt az "agyalós" egóm. És legbelül volt egy harmadik aki mindent tudomásul vett és megjegyzett. Ezek között csúszkáltam néha belekerültem a paráztatós egómba és azon nyomban visszajött a csomó és a hányinger. Aztán elkezdtem agyalni, hogy mit lehetne tenni, hogy végre múljon már el ez a csomó. Így hát belekerültem másik egómba, de az se volt célravezető. És ekkor jöttem rá, hogy az érzések sokkal ősibb eredetűek és sokkal fontosabbak mint a gondolatok. Tehát az érzékelés előbb van és erre épünek rá a gondolatok. Mi a megoldás? Az hogy nem agyalog. Nem akarok. Nem csinálok semmit, de ha úgy érzem, hogy nekem most mozognom kell, akkor mozgok. És innentől fordult jóra minden. Levedlettem a paráztatós rétegemet és hagytam érvényesülni a gombát. Én voltam a légzés.
Tripp alatt a gyomrom nagyokat korgott amikor át tudtam lépni egy csomóponton, néha még felüdítő böfögés is kísérte a dolgot. Tudtam, hogy mit mutat a gomba, tudtam, hogy most szarabb lesz, vagy rosszabb. A gomba szimbolumokat mutatott nekem, amiket én lefordítottam magyarra és megjegyeztem. Megértettem, hogy nem én rakok valamit össze gondolatokkal, hanem azokat a gondolatok a gomba küldi nekem. Ami én voltam az a nagy üres tér amiben a gondolatok megjelentek.
Kinyitottam a szemem. 10:00. Fel bírtam már kelni és iszonyatosan boldog voltam. Kurjongattam és tapsikoltam. Minek gondolkodni, ha cselekedni is lehet? Túl agyalós fajta vagyok és ezért kemény árat kellett fizetnem. No meg persze azt hittem egy kis gomba jól megdobja majd a hangulatomat vizipipázás közben, de hát szememet se tudtam kinyitni 2 óráig.
Azt olvastam, hogy a gomba kíméletesebb, mint az LSD. Hát nem tudom. Szerintem maradjunk annyiban, hogy természetesebb, de hogy kíméletesebb lett volna? Az én esetemben papír trippem paramentesen zajlott és azt mondhatom szórakozáshoz tökéletes, sőt még fáradt se vagy alatta és annyit tépsz amennyit akarsz. A gomba nem ilyen, legalábbis nálam nem. Persze lehet, ha másfelet eszem akkor minden más lett volna, de ez nem fontos most.
A lényeg amit át akarok adni e hosszú sorok után csak annyi: Nem jutsz semmire gondolkodással. Ha szenvedned kell, akkor a legbölcsebb dolog amit tehetsz: ÉLD ÁT
Az egy dolog, hogy nem szabad ellenkezni, de ha valakinek fáj mindene és szenved, akkor ez nem olyan egyszerű.
Utána felkeltem és sok-sok hónap után újra boldog voltam. Kimentem és jáccottam a kutyámmal, szemmel láthatólag nagyon örült az egésznek. Csak úgy tapadt rám. :)
Szóval csak emésszétek azt gombát srácok! (ja és most már tudom, hogy Shpongleék honnan vették azt a sok furcsa hangot :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Én is aggódtam...aggódtam, mert azt hittem nem bírom ki.
T: megettem 3g szárított gombát reggel éhgyomorra. T+30: egycsapásra beütött minden, igen intenzíven
És itt kezdődtek a gondok...Úgy terveztem, hogy gombaevés után 1 órával rá feljön haverom és vizipipázunk meg élvezzük a szép időt kis gombafeelinggel párosítva. Miután beütött gyomromban egy kis csomó volt. Nem volt vészes, de nem bírtam már ülni a seggemen, kikellett mennem a szabadba. Na itt már eléggé rottyon voltam. A pázsit is teljesen más volt, a levelek nyálkás gombákként terültek elém, a kőzet apró szemcséi ide-oda folytak. Leültem és próbáltam élvezni a látványt, de nem tudtam. A gomba csavart pontosabban facsart. Nem bírtam itt se sokáig bementem és rámjött a hányinger. Ekkora már gomba úr elérte teljes intenzitását, de reménykedtem, hogy ha kihányom akkor elmúlik hányinger és semmi para nem lesz.
Életemben előszőr és utoljára lenyultam torkomba és nagy nehézkesen (már-már azt hittem nem tudom visszahányni) kihánytam a maradék gombát. Fele a wcbe fele a nadrágomra. Visszapuhult nyers fekete gombák voltak mindenhol, emelett a wckagyló szívárványszínekben pompázott (akkor koránt sem élveztem). Egy pillanatra megkönnyebbültem, de pár másodperc múlva ujra csomó volt a gyomromban és hányingerem volt. Ahová csak néztem teljes káosz. Zizegett, mozgott, kettőződött, fadelt, spektrumizált minden. Tarthatatlan állapot volt, ilyen szarul még életemben nem voltam soha. Azt akartam, hogy vége legyen most és azonnal. Közel voltam ahoz, hogy mentőt hívjak, hátha valami injekció azonnal lehuzna a trippről. Szörnyű volt belegondolni abba, hogy még 6 órám van vissza (ráadásul 3 perc félórának tűnt) és ilyen borzalmasan szenvedek. Haveromat felhívtam és lemondtam a programot. Lementem, gondoltam ha tv-zek akkor az elvonja a figyelmemet. Lefeküdtem az ágyra és bekapcsoltam a tv-t. Mondanom sem kell, hogy nem bírtam 2 percnél tovább nézni. Becsuktam a szemem és azt kívántam, bár csak meghalnék.
Ekkora már erősen feszültek bennem az ellentétek. Az első az volt, hogy csomó van a gyomromban és hányingerem is. Tehát kiakartam volna adni magamból a dolgot, de nem volt lehetséges. A második az, hogy legyen mindennek azonnal vége, mert borzalmasan szenvedek. Ez sem volt lehetséges. A harmadik az, hogy haljak meg rögtön vagy legalább aludjak el és heverjem ki ezt a borzalmas trippet. Álmos voltam, de ez se sikerült.
Feküdtem az ágyon, de végtagjaimban valami szívóerő honolt és nem tudtam egyhelyben dögleni. Rángatóztam, tekeregtem míg végül oldalamra feküdve embrióformát felvéve össze nem kuporodtam. A szemem csukva volt és minden aktuális érzelmemhez párosultak szimbólumok. Nem tudtam mit csináljak, hányingerem van, sose lesz vége, atompara. Pedig olvastam ám, hogy nem szabad ellenkezni! Hajaj! Felőlem jöhet két tonnányni emberfaló gombahalu vagy bármi csak ne ez a kib*szott hányinger és mozgáskényszer! Kértem a gombát ne bántsom, de nem segített. Ekkor eszembe jutott egy barátom mondata ircen: "emésztgessed azt a gombát". Csípőmmel elkezdtem előre hátra mozogni. Ez nem tudom miért, de segített. Ha mozogtam az elterelte a figyelmemet a hányingerparámról. Így hát emésztgettem a csomót a gyomromban aktív mozgással és közben csodálgattam a gomba által mutatott szimbólumokat. Ekkorra úgy láttam van esély a túlélésre. |
| | | | |
| | | | | | | | | | T+30
Beütött egycsapásra. Kikell mennem innen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Gén hasznos gyakorlat. Már csak azért is mert a kéz mozgatásához annyi idegi funkció párosul, mint az egész tested többi tagjának mozgatásához. Szóval jó kis agytorna! |
| | | | |
|