 |
deeptrip hozzászólásai (2801 - 2810)
 | |  | | | | |  | |  | | | Jeon-sol-partre én csak azt nem tudom, te eddig miért nem fórumoztál? :)
Costa én már voltam az önző-önzetlen felállású kapcsolatban és ki lettem használva nemkicsit. Persze vak voltam és hagytam. Ne hagyd, bármennyire is fáj, ha a másik önző akkor kénytelen vagy elvágni magadtól azáltal, hogy te is önzőn viselkedsz, mint védekezés. Írhatja valaki, hogy nem szabad belemenni az önző kis játékaiba, de szerintem egy "áltagember" nincs olyan szinten, hogy egy önző ember önzései ne okozzanak idővel egyre több fájdalmat neki.
Nagyon megbántam, hogy nem dobtam ki egyből. Hiba volt. Mondd meg neki azt, hogy neked ez már nem pálya és pápá. Ha szeret akkor VISSZA fog jönni, ha nem akkor meg jobb is. Talán így ráébred arra, hogy rajta kívül Te is vagy a világon és, hogy mennyit jelentesz neki, de sajnos az is lehet, hogy csak évek múlva jön erre rá amikor már késő. Most mondanom sem kell, hogy magamról beszéltem, de hátha segít.
Ami meg a félreértelmezett ego-csökkentéses dolgot illeti azon is töprengtem már. Ott elkövettem azt a hibát, hogy a másik egós megmozdulását (pl. amikor egy trippen kattog valamin ahelyett, hogy átérezné) arra én az egómmal reagáltam. Mondanom sem kell, hogy nem volt eredményes, de hát zavarta az egómat a másik egósága és így én is egós lettem.
Szóval teret adni igen ez jó, a bizalom is fontos és főként észrevenni a saját egós reakcióidat a másikra és azokat kezelni. Szóval egyszerűen csak nem reagálni az ő tudattalan folyamataira, mert ha reagálsz az általában nálad is tudattalanul fog működni. Ezért itt is fontos, hogy ne csak rá, magadra is figyelj és megtartsd a saját tudatállapotodat, ami idővel a fogékony/folyékony emberekre át fog ragadni.
De erre neki kell rájönnie, te max rá vezetheted azzal, hogy ott vagy és képviseled a trippet, mindenesetre ameddig nem érzi át addig nem tud kilépni magából és csak az egójában fogja keresni az átérzé lehetőségét.
Türelem, megértés, elfogadás és persze bizalom. Szerintem, ha két ember megnyílik egymásnak akkor onnantól már nem kellenek a szavak és valóban meg tudod mutatni neki azáltal, hogy el/kiragadod. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem Vino tök jól tud érvelni csak az a bibi vele, hogy nagyon hosszan teszi ezt (néha meg is formálhatnád amit írsz, pls) és így csak egyre több kérdést vet fel amire reagálni is csak hosszan lehet és ez idővel inkább szétesik, mint hogy összeállna. Modellezni jó dolog, de tömören és érthetően átadni a lényeget mégjobb! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Énis. Amúgy a példában nem a csöves a lényeg hanem a két fajta segítségnyújtás! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egész nap ülés->tépés->fekve fél óra tévézés->pulzus megmérés->147
Hogy normális-e azt nem tudom, nekem felmegy rendesen tőle. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az, hogy kívül látják az is jó érzés belül, mint ahogy az is h segítettem és jó ember vagyok. Ebben nincs empátia.
Akkor van "önzetlen" segítségnyújtás amikor beleképzeled magad a másik helyzetébe és ezért segítesz neki. Mert segíthetsz úgy is, hogy jaj szegény biztos szar neki tessék itt egy 100as és most jót tettem, de ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy tényleg egy pillanatig is elképzelted vagy átélted azt, hogy milyen lehet az utcán élni neki és belegondolsz abba, hogy az a 100 forint csak egy pillanatnyi megoldás. De mondom még egyszer, hogy már elképzelni is abszurd azt, hogy valaki ilyen szinten empatikus legyen egy csövivel, de aztán kitudja... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egoista altruizmus: adok pénzt a csövinek mert akkor mások látják milyen jó ember vagyok.
Valódi altruizmus (empatikus): szia csöves bácsi, adok kaját, kapsz tiszta ruhát, aludj nálunk és holnap kitaláljuk mi lesz.
Az már más kérdés, hogy az utóbbit már elképzelni is nehéz... :-\ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Substanon: 3g kezdőnek? Az jó szar gomba lehet, ha neked ennyi kell, hogy beüssön!
Mellesleg anjou maga írta, hogy a két haverja felet evett és láthatóan jobban készen voltak mint ő.
Tök jó, hogy a wc lehúzót sárkánynak láttad, biztos gyorsan beépítetted ezt a mély tudást a hétköznapi életedbe...
wááááááá |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem makilány arra gondolt ezzel az önmagam résszel, hogy ha betépsz akkor kiragadsz a hétköznapokból és feljönnek azok a dolgok amik tényleg fontosak számodra és nem az igazából jelentéktelen, de mégis vissza-visszatérő gondok, problémák.
Erre lehet használni a kendert és tényleg nagyon hasznos HA megjegyzed őket, leírod őket és ütembe helyezed azáltal, hogy már másnap vagy ha teheted ott helyben nekilátsz véghezvinni az elképzeléseidet. Ez azért fontos, mert velem régebben megesett az, hogy volt a betépve filózgatás -ami mellesleg baromi jó elfoglaltság és jó érzéssel tölt el-, de aztán a sok gondolkodást nem követte tett. Inkább megint csak sok gondolkozás. Én itt látok csapdát ebben a felhasználási módban, de könnyen meglehet, hogy másnak nem jelentkezett ilyen problémája. Ezt úgy tudom kivédeni, hogy kevesebbet tépek és mindig rakok valami programot másnapra, ne az legyen, hogy délben kicermegek az ágyból hót kómásan, pár óra alatt magamhoz térek aztán már lassan este lesz és akkor jön a tépés.
Ha tényleg mint eszközt használod a kendert akkor hasznos lehet, de ha nem vagy elég érett, fejlett, erős, diszciplínált hozzá akkor sajnos fordulhat a kocka és te leszel az eszköz. Ez természetesen nem a kender hibája, ez az ember hibája, de egy ilyen embernek viszont inkább azt javasolnám, hogy ne tépjen.
Azzal sincs semmi baj amit te mondasz majom, hogy csak élvezni kell. Ha a cél az, hogy örömet okozzon akkor ez egy módja az örömszerzésnek, de itt is figyelni kell, hogy ne ez legyen a fő forrása, mert a tépés egy nagyon passzív örömszerzési folyamat. Megveszed (talán itt van a legtöbb "munka"), megtekered, elszívod és máris jó. Igazából semmit se tettél azért, hogy neked jó legyen és ha megnézitek milyen az amikor megdolgozol valamiért és elégedettséggel teli boldogságot érzel akkor egyértelmű melyiket kell előtérbe helyezni és az is, hogy miért. Mert ott felépítettél valamit, ami megmarad.
Az élet egy aktív folyamat és az éléshez a cselekvés messze közelebb áll mint a gondolkodás, szóval ha már megvan mit kell tenned onnantól több gondolatot igazából nem szabad belevinni, mert az már a cselekvés rovására fog menni. Legalábbis nálam így néz ki és valszeg a hasonlóan agyalósoknál is, de nem mindenkinél. |
| | | | |
|
