|
deeptrip hozzászólásai (2781 - 2790)
| | | | | | | | | | GDave nekem is hasonlóan alakul a gomba trip. Írtam is ide egy beszámolót még két éve kb. a lényege az volt, hogy fájt a hasam, hányingerem volt és halálfélemem. Tehát rém szarul voltam, szarbbul talán mint valaha.
Ledőltem, összekuporodtam embrió pózba oldalt, becsuktam a szemem és akkor a gomba szépen elkezdett meghámozni. Ez nekem nagyon fájt és nem is tudtam, hogy mire megy ki a játék még akkor. Ez a szakasz nálam olyan 2 órát vett igénybe, attól a pillanattól, hogy rendesen beütött. Az elején féltem, ellenkeztem, nem akartam szarul lenni és így trippezni, de semmi se segített így hát szenvedtem. Mert hát szenvedni kellett és akkor a legjobb dolog amit tehetsz, hogy szenvedsz. Közben a gomba szimbólumokat mutatott azokra érdemes figyelni. Valamiért ösztönösen a csípőmmel előre-hátra kezdtem el mozogni az ágyon, mintha épp kopulálnék (jajdeszép). Ez határozottan oldott a csomón a gyomromban és az egész görcsön a lényemben. A végére már csak a légzésemre figyeltem és ez bőven elég volt. A rosszullét megszűnt. Szerintem a mozgásnak gombánál nagyon nagyon fontos szerepe van. LSD-nél simán végigülöd a trippet, de gombánál valahogy nagyon nem megy. A mozgás segít nekem és rosszullét ellen használt. Talán a sámánok kántálása, ritmusos dobverése stb. is hasonló funkciókkal szolgál?
Ami még érdekes volt, hogy ha elkezdtem konstatálni, hogy "de jó már nem fáj" akkor kb. egy pillanat alatt visszakerültem a fájós állapotomba. Aztán átkerültem a cselekvős részemben, aztán a figyelős részembe és így ugráltam a rétegeim között, nagyon érdekes volt. Aki gondolkodik az egy részem volt, aki most ír az is egy részem, de csakis egy részem.
És aztán végül kinyitottam a fejem, felálltam és teljesen jól voltam. Nem fájt már semmim és az az érzés amit akkor éreztem, azt azóta se éreztem és tudatosan szerintem sose éreztem még előtte. Ez az a mérhetetlen boldogságérzés azért, mert élsz. Mert létezel. Mert van két kezed és tapsolsz egyet és megtörtént a taps. Ennyi elég volt, hogy gyeremeki boldogságom egy nagyon intenzív formája előtörjön belőlem és huzamosabb ideig meg is maradjon. Gomba after számomra olyan mint egy tudatos gyerekneklevés. Imádom. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ez elfogult lesz, de én nem látom értelmét a szipu és heroin melletti érvelésnek olyan szinten, hogy ezeket a szereket lehet tudatosan, kontrolláltan felhasználni vagy hogy ezek használata bármilyen jó irányba vihetné az egyént. Herointól igen hamar függő leszel ezért ne próbáld ki. Ezt még meg lehet spékelni azzal, hogy ha már kipróbáltad akkor...ez kell és fontos is, de ebben az esetben nem tudom mi a gond az elrettentéssel és a tiltással. Mindkettő kell. |
| | | | |
| | | | | | | | | | addiktológus, toxikológus |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem sem kell erőltetni a gyereket egy heroinista anyukának, aki az utcán él, kukából eszik, szipuzik, bagózik és miegymás. Ebből aligha lesz egészséges gyerek.
A film súlyos nekem tetszett, még úgy is, hogy elfogadom amit Nargile mondott a felszínességről. Még sose láttam ilyen közelről egy herkás hétköznapját és elég megrázó volt. Ilyen szempontból szerintem mindenképp hiteles a film és az is érdekes, hogy milyen "lazán" tudják venni az olyan problémákat mint elbaszott gyerek, AIDS, idővel lerohadó láb, börtön és hasonlók. |
| | | | |
| | | | | | | | | | A darabokat leszűrték az ewokok vagy az is lecsúszott? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hehe ma megjött a CD. 4,5$ volt a postaköltség...nekik. :) Na a CD-n kemény 88bájt foglal helyett rajta két 20, 28 perces trackel. Végig pofáznak rajta, hogy milyen jó, mire jó. Ennyi. Reklám.
Remélem majd dc-ről le lehet rántani őket. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Inkább egy megérzésre alapoznék világképet mint egy gondolatsorra. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Tré amikor látatlanba mondasz véleményt a másikról... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Mexikói emberek hívtak szellemtáncra, de nem tudtam kiszakadni a testemből. Egy fiú és egy lány valami játszott a térrel. Megfogták és csatornákba rendezték, de a fiúnak valami baja volt és kivágta magát az egyiken és bohóckodott csatornán kívül. Fájt a fejem ráfigyeltem és palánták nőttek ki belőle, aztán a parietális lebenyemre koncentráltam és rájöttem, hogy én a látásommal felosztom a dolgokat és, hogy igazából csak hagyni kéne, hogy lássak és mindenkit egy kavargó lényként éljek meg. Érintkezni így is úgy is érintkezem azokkal akikkel annyira nem akarnék, szóval akkor már miért ne játszunk? |
| | | | |
|