DAATH2 > Lavate las manos: A telhetetlenség ára

DAATH2 - http://www.daath.hu/
A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Lavate las manos:

A TELHETETLENSÉG ÁRA

Az élmény éve: 2012
Adag: Orálisan 5+5 db Hawaii törpe farózsa mag
[Daath/Erowid beszámolók szerint az átlagos adag kb. 5 db – A szerk.]

Reggel elég korán ébredtem, mert tudtam, hogy eljött a nap mikor kipróbálok valami újat, olyasmit, amiről már sokat olvastam, de személyesen még nem találkoztam vele. A magokat nem pucoltam meg, nem csináltam velük semmi extrát csak simán összerágtam és lenyeltem volna, ha nem lett volna olyan hülye íz a számban az első mag után. Ezért vágtam egy citromkarikát(ne kérdezd miért pont azt) és azzal együtt rágtam össze a többi magot. Az íz így már sokkal elviselhetőbb volt. Tudtam, hogy sokára fog jönni a hatás így belemélyedtem egy kis Skyrim kalandozásba. Éreztem, hogy émelyeg a gyomrom, de az simán kezelhető volt. Pár korty víz, egy kis nyújtózás és már mentem is vissza kalandozni. A hatások körülbelül egy, másfél óra múlva erősödtek fel annyira, hogy azt mondhassam, na igen megérkezett. Lementem a feleségemhez és mosolyogva bújtam mellé az ágyba. Ő már tudta miről van szó és kérdezte: na, milyen? Akkor még nem volt túl erős, de a felfokozott eufória és a szófosás már erősen jelentkezett rajtam. Nemsokára egymásba gabalyodtunk amit nem is részleteznék, ha nem lenne egy érdekes része a dolognak. Sex közben behunytam a szemem és élesen kirajzolódott egy barlangfal, amit egy tűzmáglya világított meg elég erősen, az egyenetlen falon keletkező árnyékok pedig vidáman táncoltak. Mindezt tetőzve ezelőtt a fal előtt egy színes fénycsík hullámzott, amit talán egy szivárványhoz tudnék hasonlítani. A színek élénken pompáztak és úgy éreztem ez a páromnak a hangulatát adja vissza. Volt mikor csak simán átöleltük egymást és akkor inkább csak a lila szín dominált az előttem hullámzó fátyol-szerű fénycsíkon. Majd hirtelen úgy döntöttem felmegyek a szobámba és ott folytatom a tripet. Betettem egy amerikai fatert közben reggeliztem, mert megéheztem és belemerültem a rajzfilmbe. Hihetetlenül összetettnek éreztem minden mondatát és nemegyszer felfedeztem benne mögöttes tartalmakat, amiken amúgy az ember csak elsiklik. Úgy éreztem, hogy a szöveg, amit a rajzfilmhez írtak nem csak egy buta történetet mond el, hanem sokkal több mondanivalója van az egésznek. Minden egyes mondat tökéletesen kapcsolódott az előtte és utána lévőhöz. Ezen merengve meg is néztem több részt és estem egyik ámulatból a másikba. Ezután ismét hirtelen fordulat, lemegyek elköszönni a bátyámtól, mert elutazik és nem akarom, hogy tök készen lásson. Ki is mentem az udvarra ahol a sógorommal beszélgetett és a fiam is ott játszott. A tervezettnél sokkal tovább maradtam velük. Azt hittem sokkal nehezebb lesz a kommunikáció, de annyira bele tudtam élni magam a beszélgetésbe, hogy szinte le sem lehetett lőni(a szófosásom ismét előjött), majd kapcsoltam. Nem itt kellene vesztegetni az időt, menjünk vissza a szobába és nézzük, mit tud még mutatni. Ekkor már éreztem, hogy ereje teljében dübörög bennem a dolog ezért jó ötlet is volt felmenni. Besötétítettem, ami nálam éjszakai sötétséget tesz lehetővé, még szikrázó napsütésben is, majd betettem egy kis zenét a kedvenceim közül. Egy Qlimax koncert következett. A zene szinte azonnal magával ragadott. Nem csak egyszerűen jól éreztem magam, hanem éreztem, hogy felkap és elrepít, fel a fellegekbe. Már nem is tudtam tovább nyitva tartani a szemem, éreztem, hogy be kell csuknom és akkor ismét éles képek villantak be. Hihetetlen, de teljesen tisztán láttam a tomboló tömeget és azt, ahogy a reflektorok keresztbe kasul pásztázzák a közönséget. Volt egy olyan rész is mikor három fiatal(27 év körüliek) egyszerre ugrottak a magasba és ordították, hogy: jeee mikor a kép elkezdesz belassulni majd pedig megállt. Ilyen matrix effekt féleséget láttam, mert ha akartam akkor rá is tudtam közelíteni az ember arcára és megvizsgálni részletesen amit meg is tettem. Még most is a fejemben van a mosoly az arcáról, soha nem felejtem el. Aztán arra gondoltam, ez a növény tanítani is tud, csak kicsit le kell nyugodni meg halkítani kell a zenén, mert akkor nem fogom meghallani. Így is lett. Pár pillanat múlva szép, fülbemászó melódiák csengtek a fülembe és el is kezdődött a tanítás. Csodálatos dolgokra jöttem rá és vontam le bizonyos dolgokból olyan konklúziót, amit normál esetben még akkor sem vettem volna észre, ha egy óriás plakátról olvasnám le. Éreztem, hogy ki kell kapcsolni a zenét, mert az csak elvonja a figyelmemet a tanításról. Valóban így volt. Ezután olyan mélységekbe merültem, hogy ehhez képest az előző okfejtéseim 1x1 nek mutatkoztak. Valahol itt a daath-on olvastam, hogy emberek az utazásaik során megértették azt, hogy nincs jó és rossz, helyes vagy helytelen. Mindkettő ugyan azt jelenti, nincsenek ellentétek. Ezek mind ugyan azok a dolgok. Én is abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy mindezt kristály tisztán megérthettem. Sőt még most is el tudom magyarázni az elméletet. Tehát röviden: Gondolom, senkinek sem kell elmagyaráznom, milyen egy gyöngyház fényű festés egy autón. Ha ránézel, akkor azt mondod, hogy ez most lila színű, de csak egy lépést kell oldalra tenned, hogy lásd ott már inkább zöldes beütésű. Ugyan az az autó, több színben. Ergo: Ugyan az a dolog különböző perspektívából máskép hat, másképp nevezzük. De ez csak egy leegyszerűsített gondolatmenet volt. Megtanította még nekem a kapcsolatok fontosságát az életben, azt, hogy hogyan lehet rossz emberi tulajdonságokat(pl. irigység) egyszerűen lekezelni, vagy, hogy miért is vagyunk itt a Földön, mi az élet értelme. És még egy felismerésem volt, amit persze lehet vitatni, de nekem logikusan hangzik és én ezt a gondolatot fogom továbbvinni a további tripjeim során. Mégpedig az, hogy nincs is semmilyen tanító! Mindenre saját magad jössz rá a gondolatok révén. Ha nem gondolkodsz el dolgokon nem is jön az isteni sugallat. Viszont ebben a "nyitott" állapotban úgy működik az agyunk, mint egy szuper számítógép. Bedobod a megoldani kívánt problémát és pár pillanat múlva már 3-4 megoldás is a kezedben van és azon veszed észre magad, hogy már rég a következő probléma megoldásán dolgozol. Úgy kell rászólni, hogy hé egy pillanat, mit is kaptam? Többször felkurjantottam, hogy aszta k***a, ez mekkora. Ez annyira kézenfekvő dolgok és erre csak most jövök rá?? Majd egy vagy két óra elmélkedés után éreztem, hogy egy kis pihenőt kell tartani, mert különben zárlatos lesz az agyam. Annyira felpörgetett a cucc, hogy úgy gondoltam bedobok még 5 magot, mert ezt most kár lenne abbahagyni. Végül is inkább lepihentem aludni és gondoltam mikor fölkelek, elölről kezdem az egészet. Este mikor felkeltem éreztem, hogy nem kell a cucc, egyáltalán nem kívánom. Éhes is voltam, de a reggeli élménytől vezérelve úgy döntöttem ismét bepróbálom. Le is ment az 5 mag aztán jött egy kis zsíros kenyér, amit persze utólag megbántam. Elb***ta majdnem az egész tripet. Volt erős émelygés, hányás 2x. De mikor jobban lettem ismét jöttek az okosságok, amiket most nem részleteznék, hisz így is elég terjedelmes már az írás. Nem mondom, hogy a másodikat tripet megbántam, hogy nekivágtam, de talán okosabb lett volna a szívemre hallhatni és eltenni legközelebbre. Ha akkor a magokat okosan használtam volna, az én mesém is tovább tartott volna. Itt a vége fuss el véle...

Összegzés:
- Sokára üt be a dolog(kb másfél-két óra) közben pedig gyenge émelygés tapasztalható
- Az utazás alatt többször volt hirtelen hangulatváltásom
- Nem tapasztaltam semmilyen félelem érzetet a trip során, biztonságosnak mondható, mindaddig a pillanatig, míg nem keveri az ember valami mással.