 Kategória:
Egyéb anyagok 
Létrehozó: Herbalife
Létrehozás ideje: 2002. október 29.
Utolsó hozzászólás: 2020. június 14. |
| |
Érdeklődés: 131541 letöltés
944 hozzászólás |
| |
|
|
H E R B A L H I G H SHerbalife, 2002. október 29.  | |  | | | | |  | |  | | | U_I:
Minden felsorolt ténnyel egyetértek :) és elismerésem a magas szintü szakmai találkozón való aktív szereplés miatt.
De...
... sajnos az, hogy konkrétan most a Spice esetében az EU szervei nem találtak elegendö okot a betiltásra, még nem a szakértöi módszerek megfelelöségét bizonyítja. Az általam felsorolt három megállapítás ugyanúgy megvolt a korábban betiltott szerek esetében is, mint ahogy most a Spice esetében is meg lettek említve, az esetleges további lépések alapjaiként.
1) A "nem elegendö adat" eleve nem cáfol és nem is bizonyít semmit, így nem lehet döntések vagy javaslatok alapja. A szakértök sem tudnak mihez kezdeni a semmivel. Nem elegendö adat alapján egyformán tévedés lenne veszélyességet (téves pozitív) vagy veszélytelenséget (téves negatív) sugallni. Jelen esetben a szakértök munkája az elegendö adat megszerzésére irányuló vizsgálatok és kísérletek megtervezésére vonatkozó javaslatok adása lenne. Ez vajon kinek a feladata lesz most, a találkozó jelentésének elkészítése után?
2) Az elméleti túladagolhatóság életveszélyessége egy tautológia (a túladagolás az az adagolás, ami életveszélyes lehet; az életveszélyes adagolást túladagolásnak hívjuk). Az elméleti túladagolás veszélye szinte minden szerre igaz, vagyis konkrét mérhetöség és összehasonlítás nélkül gyakorlatilag használhatatlan koncepció. Ön, mint a kockázatbecslés szakértöje, a képleteiben is konkrétan számszerüsíthetö adatok alapján kalkulál. Én pedig pont ezt a mérnöki gondolkodásmódot hiányolom az EU-szintü kockázatbecslésböl: a jelenségek gyakorlati elöfordulásának tényalapú valószínüségeivel számításokat. Ez a hiány természetesen az 1)-es pont miatt van, de így viszont szintén nem adhat alapot egy adott szer veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítására.
3) A konzisztencia elve a status quo drogszabályozás egyik alappillére, az ENSZ egyezményektöl kezdve. Vajon önmagában miért lenne tiltandó az, ha egy szer a kannabiszra hasonlít hatásaiban? Milyen alapon feltételezhetö, hogy a kannabiszhoz köthetö "problémák" miatt kellene betiltani, amennyiben az új szernek alapvetöen más a kultúrája, elöállítása, piaca, használati módjai stb.? A kézenfekvö magyarázat ilyenkor az, hogy tulajdonképpen nem is a kannabiszt, hanem a kannabisz-szerü hatásokat akarják betiltani. Hogy lehet a magas agyi endokannabinoidszint önmagában egy ekkora "mumus"? A Freund-féle endokannabinoid-lebontóenzim-gátló talán fel fog kerülni a tiltólistára?
Az analógtörvények puszta megemlítése (hasznosságuk becslésének hiánya mellett) már önmagában is "ötleteket adhat" a tagországoknak. Persze, az EU rájuk hagyja a konkrét döntéseket, mivel amúgy is csak ajánlásokat tehet nekik. Az EU fogatlansága pedig már abból is látszik, ahogy az említett tagállamok már a jelentés elött saját szakállra betiltják azt, amiröl helyileg úgy gondolják.
A drogprobléma gyökerei egyaránt ideológiaiak és strukturálisak, de - okként vagy okozatként? - a jelenlegi drogpolitika mindenképpen a big pharma és a drogmaffia oligopóliumait támogatja a pszichoaktív szerek piacán. |
| |  | |  |
| |
| 
 |
