| ami biztosanomia, 2004. december 2. | | | | 39. anjou. | 2007. február 7. 23:32 |
| | | | | | | | | | |
| | | | 38. helio* | 2006. február 19. 20:30 |
| | | | | | Ami biztos.. az paradoxon. |
| | | | |
| | | | 37. helio* | 2006. január 9. 01:02 |
| | | | | | ami biztos: SZERELMES VAGYOK! |
| | | | |
| | | | 36. lagelli | 2005. december 17. 19:17 |
| | | | | | csirkecica vagyok csipegetem a letet. ha nagy leszek macskatyuk leszek nyuszifulekkel es kardfogutigris tekintettel es kvantummechanikus homposapiens aggyal es azt fogom gondolni, hogy csirkecica vagyok csipegetem a letet |
| | | | |
| | | | 35. helio* | 2005. december 12. 21:38 |
| | | | | | Írok, cselekszem, létezem, (van létezés [élek] ), a lét biztos, akkor biztos hogy van biztos; mi biztos még?
Biztos hogy a halál nembiztos hogy biztoshalál.. A halál is csak egy állapotváltozás ami a megtapasztalás része, és mindez az Életben történik. Vagyis nincs is tényleges (valódi) Halál. Én hiszem hogy így van (és ezzel .biztos h nem vagyok 1_edül:)
A dolgok valódi lényegét mindenki sajátos színezetben látja_ sőt már nem is biztos hogy a valódi lényegét. De biztos hogy van lehetősége a valódi lényegét látni.
Namármost ez ^itt^ mind nembiztos, de talán... |
| | | | |
| | | | 34. Vino | 2005. február 17. 10:56 |
| | | | | | Nos szerintem a halál az ugyanúgy ott van, ahogy az élet, csak az öröük halál és az örök élet úgy hat az emberre, ahogy mondjuk a gravitáció és a tartóerő hat egy fán lógó almára. Ezek az erők amig az alma érik, kiegyelnititk egymást, de miután "kinőtte" a fát, és túl nehéz lesz, az erők egyensúlya felbomlik és kezd elszakadni a fától, amikor a fa már nem képes tartani elereszti, az alma lehull. Ilyen az ember is, egy gyümölcs az élet fáján. |
| | | | |
| | | | | | | | | | nem, nem a pusztulást nyomatom - csak annyiban, amennyiben az újjászületéshez szükséges életfilozófiám: igen - mégsem - MÉGIS! ez megint perspektíva kérdése: a halál is csak időleges állapot a mi valóságunkban legalábbis, szükségszerű volt, hogy az előttünk lévők elpusztuljanak, hogy mi jöhessünk utánuk - de a mesének ezzel még nincs vége... |
| | | | |
| | | | 32. Vino | 2005. február 14. 10:27 |
| | | | | | nos én tartózkodnék a szükségszerű pusztulás gondolatától. Én inkább szükségszerű élet gondolatával törődnék. Az út ott van ahol mégy, az arany ott van ahol megtalálod stb... szal én inkább úgy fogalmaznék, hogy a szükségszerűség a szükségszerűtlenség vonzata ( hú de csúnyán mondtam ezt most) |
| | | | |
| | | | | | | | | | arra céloztam, hogy a Föld (és talán az emberek, vagy akármilyen élőlények) néhányszor talán már kipusztultak, azt' mi mégis itt vagyunk(?)
perspektíva kérdése, tudod: "TÖBBNYIRE ÁRTALMATLAN"
teljesen érthető, ugyanakkor rohadtul félrevezető ez a mi emberközpontú gondolkodásunk |
| | | | |
| | | | | | | | | | Valóban felesleges félni a természetrombolástól. Az ember elpusztítja a növényeket, az állatokat, végsősoron lakhatatlanná teszi a földet, és így az embert is elpusztítja. Amit nem tud elpusztítani a legnagyobb atomfegyverrel sem: az a karma ami a fejlődési folyamathoz láncolja. |
| | | | |
| | | | | | | | | | és még gyorsan, mielőtt nekiugrok a Nietzsche dolgozatomnak: AZ ÖRÖK VISSZATÉRÉS sejtésem szerint a gondolat valami sziklaszirt tetején való üldögélése közben támadt, a Napot figyelve
én azóta már kevésbé félek a világvégétől, a környezetszennyezéstől, a háborúktól és járványoktól azt hiszem, sokkal nagyobb rendszerrel (nevezzük most így) állunk szemben, mintsem komolyan aggódnunk kéne
no, ez nem tudom, mennyire érthető így, ebben a formában, de azért hajrá |
| | | | |
| | | | | | | | | | AMOR FATI a szükségszerűt SZERETNI kell (NIETZSCHE!!!)
no és hogy mi szükségszerű? a kérdés jó:) egyrészt, ami már megtörtént; másrészt, ami van; és igen, a holnap nem biztos, ezért tök jó, hogy van valami beleszólásunk a dolgok menetébe
aztán: az anyag-tudat téma mi az elsődleges, a biztos, az alap, a szükségszerű?! elvileg:) egyik sem feltételezi a másikat, azonban letagadhatjuk-e a tudatot? mert azt még esetleg mondhatjuk, hogy az anyag csak illúzió (vö: mátrix-cucc; mi csak észlelünk, bezárva a tudatunkba), de megfordítva? azt hiszem, a tudat biztos. tehát hogy "létezik" valami, ami anyagtalan. pl. ez itt:) (ó, drága 21. század!)
hm? |
| | | | |
|